Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy iskolánk napját és nemzeti ünnepünket együtt ünnepelhetjük.  Méltóképpen emlékezhetünk tehát iskolánk névadójára, Petőfi Sándorra és az 1848-49-es szabadságharc mártírjaira. Nagyon szinvonalas   műsort készítettek a gyerekek, Schell Klára és Varga Brigitta tanárnők irányításával. Külön köszönet  a néptáncosoknak, hiszen az ő koreográfiájuk volt a műsor csúcspontja. Az idén a hajdújárási iskola tornatermét "öltöztettük ünneplőbe", majd a művelődési programot követően, meghívott vendégeinkkel a helyi kultúrotthonban folytatódott az ünnep. A zákányszéki és a hajdújárási önkormányzat képviselői ezt az alkalmat használták ki a testvértelepülési kapcsolat felvételére. Reméljük, nem csak a két önkormányzat, hanem a két iskola között is szoros kapcsolat alakul ki.

 

 

Részlet következik az ünnepi köszöntőből:

Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves diákok!

 

Szeretettel köszöntöm minden kedves vendégünket, nemzeti ünnepünkön, iskolánk napján.

Külön örülünk, hogy sorainkban üdvözölhetjük, és együtt ünnepelhetünk a szabadkai községi önkormányzat, az oktatási minisztérium, a MNT, a politikai pártok, a helyi közösségek, az egyház és a művelődési egyesületek és a zákányszéki önkormányzat  képviselőivel.

A mai ünnepen   testvértelepülési együttműködés aláírására kerül sor, Hajdújárás ás Zákányszék között. Ez az esemény  jelzés értékű. Jelzi azt, hogy egymáshoz tartozunk, egy nemzet vagyunk, mégha határok vannak közöttünk akkor is. Ez egy apró lépés, két település között, de ilyen apró lépésekkel kerülünk közelebb a nemzeti összefogáshoz.  Évtizedek  óta először   érezzük azt, hogy nem vagyunk számkivetettek, nem vagyunk mostohái anyanemzetünknek. Végre olyan nemzettársaink a politikai élet meghatározói, akik nem csodálkoznak el azon, hogy  mi itt a határon túl, milyen szépen beszélünk magyarul.

Nekünk is ugyanúgy dobban a szívünk, ha Petőfi verset szavalunk, ha Wass Albert regényeit olvassuk, vagy egy szép magyar népdalt hallgatunk. Ez a nemzetti együvátartozás lényege. Éljünk bár Kanadában vagy a Csángóföldön, a Délvidéken vagy Zákányszéken, egy nemzetként ünnepelünk március 15-én.

Az, amiért  az 1848-as forradalmárok vérüket ontották, a nemzeti egység, ime itt van.

 

Érdemes egy kicsit emlékezni a régiekre, a 48-as forradalom nagyjaira.

Mi is történt akkor, 1848-ban, ezen a napon?

Fiatal magyar értelmiségiek , a MÁRCIUSI IFJAK, Petőfi Sándorral az élen, megmutatták a világnak, hogy nem tudnak és nem is akarnak zsarnokságban élni.  Nemzetük iránti odaadásuk, fiatalos lelkesedésük, hitük egy szebb és igazságosabb világban, hatalmas erővel ruházta fel őket.  Ők voltak a gyújtózsinórjai az idegen elnyomás elleni szabadságmozgalomnak, amely futótűzként terjedt át az egész akkori Magyarország területére.  Nemzetünk történelmének azon ritka pillanatai voltak ezek, amikor össze tudott fogni a magyarság, egy közös cél érdekében. Reméljük, hogy egy ilyen horderejű összefogásnak vagyunk   ma is részesei.  A nemzetközi viszonyok 1848-49-ben nem kedveztek a magyar szabadság ügyének, de a forradalom hónapjai alatt hősök születtek. Nemzetünk mártirjai, Petőfi, Kossuth, Széchenyi, az aradi tábornokok.  Az ő hitük és hazaszeretetük kell hogy a mai nemzedékeknek is erőt adjon a nemzeti megmaradásban, a szülőföldön való  boldogulásban.

Mindenhol a világon, ahol magyarok élnek, a mai napon ünnepelnek.  Így teszünk most mi is. Ünnepi köszöntőm végén szeretném felkérni Kovács Frigyest, a MNT képviseletébe, hogy szóljon az egybegyültekhez.

Ezt követően pedig  fogadják szeretettel iskolánk tanulóinak alkalmi műsorát .