A Szelevényi erdőbe a fagyos idő ellenére vidáman gördültünk be(pedig csak teát ittunk...) A Csárdánál parkoltunk, ahol Ottó bácsi rögvest elő is pakolta gyantaillatú utitársait- a 17 madárodut. Miután megtudtuk, hogy az ügyes-éhes mókusok és nyusztok gyakran felnyitják a madároduk tetejét és tojást, fiókát, madáranyukát rabolnak, nagy hévvel drótoztuk le a fedeleket.Égett ám a kezünk alatt a munka:szabtuk a lemezt,vágtuk a drótot, próbáltuk eltalálni a szög fejét a kalapáccsal,berregett az akkumulátoros csavarhúzó. Ezután jött a nemulass... mindenki felvett egy-egy odut, ami se kicsi nem volt se könnyű és vittük őket libasorban, mig bejárva a Szelevényi erdő 25%-át minden odut ki nem házasitottunk 1-1 fával. Minden odu helye GPS segitségével rögzitve lett egy mobiltelefonhoz hasonló készüléken. A természet csodáiról sok ismeretet szereztünk, kiszellőztettük a bedohosodott tüdőinket, barátkoztunk és várjuk a következő madarász szakkört...